Ez volt az első olyan születésnapja Dominiknek, amit a barátnőjével Hannával együtt ünnepelhetett meg. Korábban sose szerette a születésnapját és a velejáró hajcihőt, de most valahogy mégis lelkesen várta. Maga se értette honnan jött ez az érzés. De egy belső hang miatt úgy gondolta, hogy Hanna valami fantasztikus ajándékkal készül. Valami fantasztikussal. Próbálta magában csitítani ezt a hangot, hogy ellenkező esetben ne legyen túl nagy a csalódás, de valamiért ez a megérzés csak egyre erősödött ahogy a neves naphoz közeledtünk.

Végül a naptár október 18-ához ért. Dominik folyamatosan kapta a közösségi médián keresztül a jókívánságokat barátoktól, rokonoktól és olyan emberektől, akiket vagy már ezer éve nem látott. A szokásos pezsgős koccintás a szülőkkel, majd eljött az este, ahol ő és Hanna végre kettesben lehettek. A kedvencét főzte szerelmének- sült bolonyai az édesanyja receptje szerint. Gyönyörűen rá sült trapistasajttal a tetején és maga a paradicsom szósz bőségesen fűszerezve volt oregánóval. Mennyei íze volt. Dominik elég hamar befalta.

A fekete hajú, daliás, csupasz arcú férfi hálásan tekintett Hannára, kinek tengerkék szemei csillagként ragyogta. A szőke, telt idomokkal rendelkező hölgy arcára huncut mosoly költözött. - Ez isteni volt szívem.

- Reméltem is, hogy ízleni fog. - mondta mosolyogva Hanna, majd felállt, hogy elpakolja az immár üres tányérokat az asztalról. Dominik segített kivinni a konyhába az edényeket, majd mikor mind a mosogatóban landolt, rácsapott párja formás és hatalmas fenekére.

• Ohh...de huncut itt valaki.

• Csak hálás a finom vacsiért. - majd Dominik Hanna füléhez hajolt.- Hol az ajándékom?- kérdezte súgva.

• Hát...ha hiszed ha nem, még úton van.

• Nos...akkor kénytelen leszek téged kicsomagolni. - mondta miközben megmarkolta Hanna formás és hatalmas kebleit.

• Ahh...és a mosogatás?

• Ó, ne csináld, az ráér. Inkább gyere!

• Várj! Próbáljunk ki valami újat!

• Mire gondolsz?

• Ülj vissza a székbe!- mondta Hanna. Dominik eleget tett a kérésnek és helyet foglalt. Hanna pedig valahonnan elővarázsolt egy rózsaszín bolyhokkal díszített bilincset.

• Nocsak! Ez meg micsoda?

• Pontosan az, aminek látszik.

A pajzán hölgy hátrabilincselte Dominik kezeit. Már nem tudott megszökni sehogy sem. Hannamegcsókolta őt. Aztán pedig lassan haladt egyre lejjebb és lejjebb, míg nem a lényeghez ért. Elővarázsolta Dominik farkát, s finoman húzogatni kezdte fitymáját. Dominik barna szemeinek csillogásából lehetett látni, hogy mennyire élvezi. Hanna picit nehezen ugyan, de sikeresen levarázsolta teljesen a nadrágot. Épp a makkot simogatta volna nyelvével, de pár nyalintás után csengettek.

• Ez az ajándékod lesz! Ki megyek érte!

• De Hanna, nem hagyhatsz itt...

• Ne izgulj, átveszem és jövök is vissza.

Valóban nem tarthatott tovább a dolog két percnél, Dominik mégis úgy érezte, hogy vagy negyedórája ül ott. Kezdte hülyén érezni magát és attól félt így vissza fog kókadni. Megfogadta magában, hogy bármilyen szexin is hangzik, soha többé nem hagyja, hogy Hanna kikösse vagy megbilincselje.

Barátnője végre visszatért. Ám ezúttal nem volt semmi más rajta, csupán egy szexi, fekete harisnya. Szabadon megcsodálhatta hatalmas melleit, finom, borotvált punciját és széles, megragadni való csípőjét. Kezében egy kendőt szorongatott. Ajkaiba harapva nézett végig a székhez kötözött férfin és látszott a tekintetén, hogy valami nagy huncutságban sántikál.

• Óh...nem számítottam rá, hogy így jössz vissza. Sőt, már attól féltem itt hagytál.

• Csak átvettem az ajándékodat.

• Ez a kendő lenne az?

• Nagyon vicces, te kis butus. De ha már elkezdtük, miért hagynánk félbe? Nem igaz? Majd megkapod az ajándékodat. Megígérem, hogy tetszeni fog!

Ezután Hanna bekötötte Dominik szemét. Semmit se látott. De érezte párja finom parfümjének illatát. Érezte ahogy kezével lágyan simogatja mindenhol. Majd egyszer csak azt érezte, hogy Hanna visszatért a lényeghez és nyelve ismerkedni kezdett férfiasságával. Dominik felsóhajtott. Hanna mindig is ügyesen franciázott. De most valami...valami más volt. Nem a szó jó vagy rossz értelmében. Csak mintha valami nem stimmelne. Talán a bekötött szem és a hátrabilincselt kéz volt az oka és ezért tűnt úgy, mintha Hanna teljesen más technikával oboázna.

Aztán Hanna szünetet tartott. - Élvezed édes?- kérdezte.

• Nagyon, de...

• De?

• De valami...mintha máshogy csinálnád, vagy, nem tudom.

• Ó igen?

• Igen. De nem rossz! Sőt! Izgalmas csak...más.

• Biztos a szemkötő és a bilincs.

• Igen lehet.

• Folytassam?

• Ó igen édes!

• Kérd szépen!

• Kérlek, könyörgöm, szopj le szépségem!

Hanna kuncogott egyet, majd ismételten francia tornában részesítette szájával Dominik nagyjából tizenhat centiméteres lőcsét. Egyre gyorsabb tempóban szívta, Dominik pedig egyre jobban kapkodta a levegőt.

• Élvezed nagyon igaz édes?

• Igen! Egy pillanat....- Dominik ekkor realizálta, hogy Hanna úgy tett fel egy kérdést, hogy közben a szopás, nem maradt abba.

Hanna ekkor vette le a kendőt. - Meglepetés!- súgta. Dominik lábainál egy másik lány térdelt. Zöldre festett haj és csillogó barna szemek látványa fogadta őt. A lány orrát piercing ékesítette, míg két karját tetoválások díszítették. Alkatra pontosan Hanna ellentéte volt. Alacsonyabb és törékeny teremtés. Még a puncijuk is különbözött! Míg Hannáé duzzadt volt, addig a másik lánynál a kisajkak megnyúlt függönyként rejtegették a nagyajkakat.

• Bemutatom neked Flórát!

• Szia Dominik.- köszönt mosolyogva az extrém külsővel megáldott teremtés.

• Mégis...de...

• Tudod, egyszer részegen bevallottad, hogy nagy álmod egyszerre két lánnyal csinálni. Úgyhogy kerestem egy lányt, aki benne lenne ilyen mókában. - miután Hanna kifejtette a helyzetet, letérdelt Flóra mellé és elkezdődött az igazi móka.

Először Flóra folytatta ajkai szorgos munkáját ott, ahol abbahagyta. Aztán persze átadta a lehetőséget Hannának, aki bebizonyította, hogy az ő franciája is csillagos ötös. De az extrém külsejű csajszi, ekkor sem volt rest. Míg Hanna szorgosan szopta a hímvesszőt, Flóra nyelve a golyókkal kezdett el zsonglőrködni. Ajkaival szívta őket, máskor pedig nyelvével masszírozta érzékeny zacskóját.

Dominik még sose tapasztalt ehhez foghatót. A lányok olyan szorgossággal és odaadással kényeztették, hogy azt szavakba se lehet önteni. Szerepet cseréltek, most Hanna foglalkozott a golyókkal és Flóra felelőssége volt a fasz kényeztetése. Érezni lehetett a technikájukon, a nyelvük mozgásán, az ajkaik szorgosságán, hogy két külön személyiség és ugyanazt a feladatot máshogy oldják meg. De pont ettől volt élvezetes.

A lányok nyelvükkel bekerítették a faszt. Miközben ártatlan tekintettel néztek föl Dominikre, nyelvük párhuzamosan mozgott a szerszám tövétől egészen a makk csúcsáig. Többször is megismételték a szinkronban történő mozdulatokat egyre gyorsabban, majd csókolózni kezdtek a makk tetején. A két nyelv huncut táncot lejtett a lüktető, rózsaszín kalap körül.

Ekkor Dominiknak vége lett és elsült. A két lány fele-fele arányban kapott a sós ízű magvakból. Huncutul egymásra néztek és heves hógolyózás vette kezdetét. A sperma vándorolt egyik szájról a másikba. Majd testvériesen megosztoztak az ondón és lenyelték őket. Dominik nem hitt a szemének. Őrjítő látvány volt így látni Hannát.

A lányok elengedték és felállhatott a székből. Bementek a hálószobába. A csajok ráfeküdtek az ágyba és heves csókolózásba kezdtek. Simogatták egymást ahol csak érték, majd Flóra elkezdte lenyomni Hanna fejét egyenesen puncija irányába. Hanna engedelmesen, csókokkal tarkítva haladot lefelé. Huncut nyelve először csak finoman bemelegítette Flóra vagináját. Lassan, komótosan húzta végig az ajkakon újra és újra. Nyelve cikk-cakkban kezdett el mozogni, néha pedig elkezdte nagyon finoman szívni a kisajkakat. Aztán már ujjai is besegítettek. Flóra Hanna fejét simogatta és fészkelődve, lehunyt szemmel nyögött. Közben párja feneke felé fordult izgalmas látványt tárva elé. Hanna seggének látványa, Flóra nyögése és önmagában az egész jelenet felizgatta Dominiket és farka újra tettre kész volt.

Megragadta barátnője csípőjét és se szó se beszéd behatolt. Hanna vaginájából úgy táncolt be és ki a vastag fasz, hogy közben nyelvével egy másik puncit repített a mennyországba. Minél hevesebben dugta Dominik Hannát, ő annál vadabbul nyalta a kedves vendéget. Majd Hanna egy hangos nyögés kíséretében abba hagyta a nyalást. – Ohh Domi...olyan jó farkad van.

- Engem is megkefélhetnél vele.- mondta Flóra. Dominikot nem kellett kétszer kérni. Kihúzta kedveséből hímvesszőjét és helyett cserélt vele. Ott feküdt előtte a zöld hajú lány, kipirult arccal, széles mosollyal, csillogó szemekkel és széttett lábakkal. Dominik behatolt.

Flóra kicsit szűkebb volt kedvesénél, ezért csak finoman kezdte el toszigálni. Aztán persze ráérzett az új partnerre és megtalálta a megfelelő ritmust. Hanna pedig elhelyezkedett Flóra arcán, aki kérdés nélkül szinte azonnal viszonozta az előbbi kedvességet és míg Dominik kefélte örömmel csapott le ostorként nyelvével a húsos, nedves puncira.

Sőt! Olyan ügyesen csinálta a tetovált szexbomba, hogy Hanna meglepően gyorsan elélvezett. Dominikot egyszerre töltötte el kéjes izgalommal ugyanakkor picit féltékeny is volt, hisz úgy látta ez volt Hanna életének legnagyobb orgazmusa.

A másik két jómadár is közel járt már. A lüktető húságyú egyre gyorsabban mozgott ki és be. Az ágy is beleremegett a fiatalok tempójába. Miután hanna magához tért az isteni érzésből, odahajolt Flóra puncijához s nyelvével a csiklót izgatta. Az ő nyelve és párjának farka egy csapatként kényeztették ezt a lányt. Nem bírta tovább. A hüvelye összeszorult. Hangosan felnyögött. Elélvezett ő is.

Dominiknak se hiányzott már sok, lökött egyszer, lökött kétszer...majd kihúzta farkát és párja hatalmas melleire élvezett. A csillogó, friss és forró fehér aranyat Flóra mind megszerezte. Kapcsi szája se perc alatt eltüntette a fehér aranyat, majd lenyelte, hogy másnak ne jusson.

Fantasztikus éjszaka volt. Ez volt Dominik életének egyik legszebb születésnapi ajándéka.

Bár a jövőben inkább olyan történeteket akarok írni, melyek fétisekről szólnak és viccesek- elvontak/szürreálisak (ahogy az első kettő is pl.)de most gondoltam kipróbálok egy enyhébb sztorit. Remélem ez is tetszeni fog nektek. Jó olvasást!

Viki és Tamás régóta részesei egymás életének. Ha az ember először találkozik velük és nem ismeri őket, joggal hihetné, hogy testvérek, vagy egy párt alkotnak. Pedig nem így van, csak egy nagyon régi és nagyon erős barátságot ápolnak. Hogy hol és mikor lettek igaz barátok? Már ők se emlékeztek rá. De az biztos, hogy tudtak egymás minden egyes problémájáról.

Egy októberi hideg, esős estén történt. Viki meghívta pár barátját egy laza iszogatós estére, többek között Tamást is. Csakhogy történetünk másik szereplőjét leszámítva, mindenki lemondta ilyen olyan ürüggyel. Így a baráti estéből kettesben történő borozás lett.

Kicsit hűvös volt a szoba, így betakaróztak egy kisebb pokrócon osztozkodva. Poharuk állandó tartalma volt a vörös bor és folyamatosan nevettek apró nosztalgia bonbonokon. A háttérben halkan ment folyamatosan a közös kedvenceiket tartalmazó lejátszási lista. Aztán a belső poénokon való nevetgéléssel tarkított beszélgetés egyik pillanatról a másikra lelkizésbe csapott át és jó barátokhoz méltóan megnyíltak egymásnak.

• Emlékszel a legutóbbi pasira?- kérdezte Viki kicsit szomorúan.

• Hogy is hívták...Bence?

• Benji.

• Ó igen! Mi van vele?

• Hát kiderült, hogy rajtam kívül három lánnyal kavart.

• Mi a fasz? Ez komoly?

• Igen. Pedig azt hittem tényleg ő lesz az igazi!

• Ez a srác? Ne már!

• Miért?

• Őszinte leszek, nem volt szimpi. Kicsit sem. Mikor bemutattad bunkó volt és lekezelt mindenkit. Komolyan, legszívesebben felpofoztam volna. És úgy néz ki egy igazi kis pöcs, aki szédíti a nőket. Jobbat érdemelsz!

• Na persze. Ha „jobbat érdemelnék” akkor miért fogom ki sorra az ilyen palikat?

• Talán rossz helyen keresgélsz.

• Én legalább keresgélek.- mondta incselkedve és pimaszul Viki.

• Ezt mégis hogy érted?

• Mikor csajoztál utoljára?

• Viki én...tudod, hogy ez nem ilyen egyszerű.

• Másképp kérdezem! Mikor szexeltél utoljára? Hány hónapja?

• Három...

• Fúha, olyankor én már kaparom a falat. Három hónap, nagyon kemény.

• ...Éve.

• Tessék?!

• Nincs min meglepődni! Nem volt se barátnőm, se kalandom. A kurvázás meg nem az én műfajom, szóval mégis kivel lett volna?

• Jézusom, Tomi! Ne szédítsél, nálad sokkal rosszabb fasziknak nagyobb a szexuális élete! Jóképű vagy, széles a vállad, jó a humorod...és szakállas vagy! Az férfias! Tessék bevetni magadat!

• Én is mondhatnám ezt, az aranyszőke hajaddal, tengerkék szemeddel, meg a csábító kis mosolyoddal és a formás csípőddel klasszis pasikat is szerezhetnél, erre meg leállsz az ilyen Bénikkel...

• Benji.

• Mindegy.

Furcsa csend lepte be a szobát. Mélyen egymás szemébe néztek. Ebben a pillanatban nem barátként, hanem férfiként és nőként tekintettek egymásra. Felismerték egymás azon férfias és nőies vonásait, amikről korábban nem vettek tudomást. Majd hirtelen elcsattant egy csók. Ajkaik összeértek, nyelvük pedig heves párbajba kezdett. Hogy ki indította lényegtelen, mert a másik visszacsókolt. Talán a téma? A magány? A bor? Vagy ezek összessége vezetett ahhoz, hogy eme két harmincas éveiben járó fiatal ficánkoló és rakoncátlan nyelveiket egymásra eresztették?

Aztán észbe kaptak és véget vetettek a pillanatnak.

• Ez...ez hiba volt.- mondta Viki.

• Igen...hiba..szerintem is..felejtsük is el.

• Öhm..jó, oké.

Persze hőseink azért fészkelődtek. Tamás próbálta nem Viki tudtára adni, hogy nadrágjában dudorodik valami, ahogy Viki is el akarta titkolni, hogy vaginája nagyon is partihangulatba került.

• Szóval öhm...Hol is tartottunk?

• Ott, hogy miért nem csajozol én meg miért érem be a Benji félékkel.

• És tényleg! Miért?

• Hogy miért? Nézd én...én már nem akarok válogatni. Ne értsd félre nem vagyok teljesen igénytelen aki akárkivel összejön, de...de már...késésben vagyok...

• Hogy érted ezt?

• Harmincat taposom Tomi...és hát...jó lenne végre...szóval...gyereket akarok szülni. Anya szeretnék lenni. Te nem érzel hasonlókat?

• Sose gondolkodtam az anyaságon.- viccelődött Tamás.

• Jaj, ne hülyéskedj! Komolyan kérdeztem!

• Nem én...valahogy nem érzem magamat alkalmasnak az apai szerepre. Nem vagyok elég felelősség teljes... anyagilag sem állok úgy és...nem akarom újra átélni a régi gimis vitákat csak most a másik szemszögből.

• Értem...Akkor ez előbb...tényleg hiba volt. Vagyis hiba lett volna, ha folytatnánk.

• Lehet...és...egyedül is nekivágnál? Mármint az anyaságnak.

• Őszintén? Igen. A szüleim megértőek lennének. Segítenének.

• Értem.- majd lassacskán keze elkalandozott. Elkezdte lágyan simogatni Viki combját.

• Mit művelsz Tomi?

• Azon gondolkodtam, hogy...én évek óta nem szexeltem egy jót. Te szeretnél anya lenni...szóval…

• Nem mondhatod komolyan! Most fejtetted ki, hogy nem akarsz apa lenni.

• És ha...találnánk egy kompromisszumos megoldást? - vetette fel az ötletet Tamás annak ellenére, hogy még maga se tudta, ötletének van-e létjogosultsága.

• Mégis mire gondolsz?

• Nagybácsi.

• Mi van?

• Valóban nem akarok apa lenni. De ha tudnék a saját gyerekemről, nem akarnék hátat fordítani se. Szóval...itt az ötletem. Én szívesen összehozok neked egy babát, ha megígéred, hogy utána nem zársz ki az életéből de nem is kötelezel arra, hogy az apja legyek. Hanem egy nagybácsiként lennék az élete része. Aki segít csajozni, felbukkan a születésnapokon de nem nekem kell vele üvöltöznöm a jobb jegyekért, vagy ordibálni akár vele akár veled, mert nem tudok egyszerre ott lenni mellette és dolgozni.

• Most csalódtam benned. Tényleg képes vagy ilyen hülye ötlettel előállni, hogy megkapd a puncimat egy éjszakára? Azt hittem a barátom vagy.

• Az vagyok, csak gondoltam ezzel segíthetnénk egymásnak.

• Aha. De komolyan azt várod, hogy erre rábólintsak? Hogy egyedülálló anya legyek?

• Azt mondtad bevállalnád egyedül is.

• Ne forgasd ki a szavaimat!

• És tulajdonképpen nem is lennél egyedül. Nem lennétek egyedül csak..nem a sztenderd, megszokott családi formában élnénk.

• De ez nevetséges! Ki akarod élvezni az apaság jó részét, mint az apa-fia programokat de a felelősséget, meg a kötelesség részét nem akarod?

• Jó, ez így kimondva tényleg szarul hangzik. De nézzük meg a te oldaladról a dolgot. Milyen lehetőségeid vannak még? Gyereket szülnél egy ilyen baromnak, aki mondjuk még négy nővel kavar míg te naivan várod őt haza? Vagy vársz a nagy ő-re? Rendben, de mi lesz ha túl későn találkoztok? Ki futsz az időből! Vagy spermabankba mennél és azt se tudnád ki az apja. Engem ismersz, tudod milyen vagyok. Tudod, milyen lehet a fiad vagy a lányod személyisége a jövőben. Nem lenen jobb ha én lennék az apja, mint egy vadidegen vagy egy megbízhatatlan tróger?

Viki nem szólt semmit. Tamás pedig úgy érezte túl messzire ment. Elhibázta. Hát felállt a kanpéról és a bejárati ajtó felé vette az irányt. – Jobb ha megyek- súgta halkan. Viki egy kis ideig nézte, ahogy Tamás komótosan fölveszi őszi pulóverét. De a cipőit már nem volt alkalma visszavenni a lábára. Viki is felkelt a kanpéról, odalépett hozzá magához húzta és megcsókolta. A lejátszási lista váltott és következtek a dzsezz édes dallamai.

• Ma este. – súgta alig hallhatóan Viki miután abba hagyták a csókolózást.

• Hogy?

• Igazad van. Rád fér a szex. Én meg anya akarok lenni. Úgyhogy ma este megpróbáljuk és ha sikerül, lehetsz „nagybácsi”. Nem leszel eltiltva a gyerektől, nem is kérem számon rajtad, hogy te vagy az apja. De csak ma este próbáljuk meg! Nincs több szex, akár összejön a baba, akár nem!

• Rendben...- súgta Tamás, majd ajkai ismét ostrom alá vették Viki mézédes, rózsaszín ajkait.

Heves volt a köztük dúló nyelvpárbaj. Mondhatni a csókok háborúja volt. Szorosan egymáshoz ölelkeztek. Tamás még Viki fenekébe is belemarkolt. Ismét a kanapén találták magukat. Viki hátradőlt és így folytatódott a nyelvek háborúja. A csata új fronton folytatódott. Tamás határozott mozdulattal benyúlt Viki bugyijába és finoman, lágyan elkezdte simogatni nagy ajkait. Közben elhagyta száját, s Viki nyakát kezdte el szívni. Hálás nyögéssel és nedves puncival felelt a lány a közeledésre. - Vetkőzzünk le..- javasolta a házigazda két halk sóhajtás között.

Hol önmagukat, hol pedig egymást szabadították fel a textil fogságából. A két „barát” immáron teljes valójában csodálhatta meg egymás testét.

- Gyere hátulról- súgta Viki, majd megfordult. Gyönyörű látvány volt, ahogy kutya pózba vágta magát a lány és várta a folytatást. Tamás először csak megcsodálta a formás fenék és a mézédes punci látványát. Párszor meghúzta a bőrfüggönyt dákóján, hogy igazán kemény legyen. Majd a fitymát teljesen hátrahúzta, hogy előbukkanjon hatalmas makkja. Viki pedig közben simogatta magát, ujjaival punciját kényeztette, hogy nedves maradjon.- Gyere már, ne várass meg!- biztatta partnerét kéjes suttogással.

Tamás először aggódott, hogy a három év „szárazság” miatt berozsdásodott, de leküzdve aggodalmait, behatolt a hüvelybe. Érezte ahogy Viki szűk puncija szorítja, magába fogadja a farkát. A lány felnyögött. Tamás pénisze nem volt se túl kicsi, se túl nagy számára. A lehető legjobb méret volt. Mintha az ég is arra teremtette volna ezt a két embert, hogy lefeküdjenek egymással. Ha Viki puncija a boldogságot őrző lakat lett volna, akkor Tamás farka lett volna a kulcs hozzá, annyira egybetartoztak.

Egy gyönyörű tenor szaxofon szóló következett a lejátszási listán. A nemes hangszer által diktált ritmust Tamás átvette és annak tempóját szorgosan követte. Viki is felvette a ritmust. A férfi megragadta a lány csípőjét és folyamatosan, határozottan mozgott csípője. A nő pedig igyekezett előre és hátra mozogni. A behatolási szög és a ritmus mind-mind tökéletes volt. Ám Tamás egy idő után mégis elbizonytalanodott.

• Így nem jó.- suttogta miközben kivette a hímvesszőt partnere kéjbarlangjából.

• Mi a baj? Ugye nem gondoltad meg magadat?

• Nem, csak...csak pózt akarok váltani. Mert jónak jó, de... szeretném csodálni az arcodat meg a cicidet közben.

• Áhh...na feküdj csak ide!

Helyett cseréltek. Tamás hanyatt feküdt az ágyon. Nemes testrésze mereven fölfele nézett. Viki pedig elhelyezkedett a fallosz fölé. Szépen lassan helyezkedett. Hagyta, hogy érzékien becsússzon a kéjrúd az ő örömtanyájába. Miután kisajkai minden centiéjét behabzsolták a fasznak, Viki elkezdte szorgosan mozgatni csípőjét, hogy a pénisz ki-be táncolhasson belőle. Ismételten a zene diktálta a ritmust. Viki pedig szorgosan követte. Mellei szorgosan ugráltak, mozogtak föl és alá, gyönyörű látványt nyújtva Tamás számára. Mellbimbói keményen ágaskodtak.

Egyre csak gyorsabb volt a tempó. Tamás csak sóhajtozni tudott a kéjjel teli gyönyörtől, Viki pedig felszabadultan nyögdécselt. Amit ez a két ember ott és akkor leművelt az egyszerre volt gyengéd szeretkezés és falat döngető baszás. Életük talán legjobb erotikus élménye lehetett.

Mindketten közel jártak. Nagyon közel. Viki olyan gyorsan lovagolt, mint még soha. Tamás férfiassága csak lüktetett és lüktetett.

• Óh Viki...mindjárt...

• Várj még...és együtt....

Tamás önuralmat tanúsított, pár percig még tartotta magát és ennek köszönhetően megtörtént a leggyönyörűbb dolog a világon: egyszerre volt orgazmusuk. A lány teste remegett, miközben a benne táncoló pénisz vulkánként tört ki és belespriccelte Tamás magjait. A kis spermák pedig céltudatosan elindultak a türelmesen várakozó petesejt felé.

Kilenc hónappal később teljesült Viki legnagyobb álma. Anya lehetett és életet adhatott egy egészséges kislánynak. Tamás pedig büszke volt, mert bármennyire is tagadni fogja a jövőben...mégis csak ő az apja.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiatal farkas fiú, aki nem is olyan rég ünnepelte tizenkilencedik születésnapját.

Ez a farkas fiú nagyon szerette a családját, különös képen a nagymamáját. Rendszeresen meglátogatta őt és vitt neki a batyujában mindenféle földi jót. Bort, kalácsot és egyebet.

Csakhogy ezt egy idő után kifigyelte a dögös vörös, mindig férfira éhes hírhedt MILF, Piroska.

Ott várt a fiatal farkas fiúra az út szélén. Jáde zöld szemeivel végig mérte őt, mint egy darab bundás húst. – Nekem való kis legényke- jegyezte meg magának halkan, miközben lángvörös hajával játszott.

• Mit viszel a batyudban kis csibész?- kérdezte harsányan, arcán kacér mosollyal a vörös köpenybe burkolózó Piroska. De a farkas fiú rá se mert nézni. – Süket vagy fiú?

• Nem csak...anyám megtiltotta, hogy szóba álljak idegenekkel. Főleg az olyan lányokkal, mint te.

• Pedig az olyan lányok mint én, kiváló társaságot nyújthatnak egy fiatal úriembernek.- mondta miközben előrehajolt, hogy a fiatal farkas benézhessen dekoltázsába.- Tetszik amit látsz?

• Én...én...

• Ejnye de zavarba jött itt valaki!

• Nem jöttem zavarba! Csak...még a nevedet sem tudom...

• Piroska vagyok. Kitalálom, csak nem a nagyidnak viszel valamit a batyudban?

• De Igen! Honnan tudtad?

• Egyszerű női megérzés.

Piroska körbenézett. Sok volt a szemtanú. Itt egy róka leskelődött, ott egy varjú figyelte őket. Legszívesebben már most férfit csinált volna ebből a naiv fiúból, de nem akart szemtanúkat, mert tudta, hogy ha megrontja a fiát, farkasmama bosszúból fel fogja falni. Így Piroska cselhez folyamodott.

• Nem akarsz vinni egy csokornyi szép virágot is a nagymamádnak?

• Ez de jó ötlet!

• Itt a kis út elvisz téged egy gyönyörű mezőre, ahol ritka szép virágok nőnek ki a földből!

• De...akkor le kell térnem a főútról! Anya azt mondta, sose térjek le a főútról, ha a nagyihoz...

• Ó, hát nem hallottad?

• Mit?

• A főutat felújítják!

• Ó, akkor nem is tudok arra menni, igaz?

• Sajnos nem. De ha a kis úton mész akkor is eljutsz a nagymamád házához! És még virágot is szedhetsz! Igaz, kicsit hosszabb az út, de megéri!

• Köszönöm Piroska néni.

• Ugyan édes, csak Piroska!

Elköszöntek egymástól, majd a ravasz, nagy csöcsű némber gyorsan elment a farkas nagymamájához a főúton keresztül. Százszorta gyorsabban odaért, mint a farkas fiú.

A nagymama épp olyan naiv volt mint az unokája és elhitte Piroskának, hogy nagy leárazások vannak egy távoli áruházban. Hát a nagymama sebesen elindult bevásárolni. Üres maradt a ház. Piroska kapva kapott az alkalmon és gyorsan bemászott a nyitva felejtett ablakon. Levetkőzött csupaszra, bebújt a takaró alá és várta a fiatal farkas fiút.

Nem is kellett hozzá sok idő, a bejárati ajtó kilincse lenyomódott. Kinyílt az ajtó és ott állt egy jóvágású, naiv, szőrös ifjú úr.

A takaró alól Piroska éppen csak kikukucskált. A kis farkas érezte, hogy valami nincs rendben, de annyira naiv volt, hogy eszébe se jutott, hogy nem a nagymamája várja az ágyban.

• Szia nagyi megjöttem! Mondd...minden rendben?

• Persze, persze!

• Nagymama...olyan lágy a hangod.

• Mert nagyon sok mézet ettem.

• És miért ilyen vöröses a bundád?

• Befestettem, hogy jobban passzoljon az őszi színekhez!

• Áh értem...Nagymama, neked miért ilyen pici a szemed?

• Ó, mert már öreg vagyok, alig látlak! Gyere közelebb! - mondta Piroska, s a naiv farkas fiú közelebb merészkedett. – Még közelebb!- csábítgatta.

• Nagymama, neked miért ilyen pici a füled?

• Ó, mert már öreg vagyok, alig hallak! Gyere közelebb! - mondta ismét – Még közelebb!- biztatta a fiút.

• És a szád is aprócska lett nagymama?

• Nem, nem! Az hatalmas maradt!

• De miért maradt hatalmas a szád nagymama?

• Hogy jobban bekaphassam a faszodat! IDEGYERE!

Piroska lerántotta magáról a takarót. A fiú megdöbbent, teljesen lefagyott. De nem csak a meglepetés erejétől, hanem a látványtól is. Azok a jáde szemek, az a lángvörös haj, azok a hatalmas, formás csöcsök, az a húsos, fazonírozott punci...lehengerlő látvány volt. Ugyanakkor zavarba ejtő.

• Piroska, Mit keresel itt?

• Mit keresek? A farkadat! Azt keresem! Le fogom szopni! Ide vele!

• De...de...

• Ne kéresd magad, mert mérges leszek! Ne menekülj!

Piroska megragadt a kis farkas sejhaját, hogy ne tudjon hátrálni. Visszatolta maga felé. Majd lehúzta a farkas gatyáját. Bármennyire is szerette volna tagadni az ifjú úr, fél merev farka elárulta: ez a nő és ez a szituáció igazán felizgatta.

• Nézzenek csak oda! Milyen szép példány! Ezt nadrágban rejtegetni bűn édes fiam!- mondta Piroska, majd benyálazta tenyerét és elkezdte verni a fiú nagyjából tizenhét centis lőcsét.

• Ahh..Piroska...Várj ez...ez nem helyes én...

• Buzi vagy?

• Tessék?

• Azt kérdeztem buzi vagy?

• Nem, dehogy!

• Van csajod?

• Öhm...ni...nincs.

• Vonzónak tartasz?- kérdezte kacér mosollyal, miközben elkezdte gyorsabban verni a faszt.

• Ahh...igen.- mondta sóhajtozva

• Szóval nem vagy se meleg se foglalt! És megbasznál. Akkor mi a gond?

• Én szerelemből akarom az elsőt...tudod, a nagy ő...

• Aha. A nagy ő helyett itt egy nagy ááá!- nem volt menekvés, a fiatal farkas hiába küzdött, Piroska elnyelte a farkát.

Soha nem tapasztalt ezelőtt hasonlót sem. Barátnője még nem volt, így az önkielégítésen kívül és néhány részeg buliban elcsattant csókon kívül még semmi tapasztalata nem volt. Ez egy új érzés volt, egy új tapasztalás. Az egész teste beleremegett ahogy ez a nála idősebb, falánk asszony szopta a farkát. Pornószínésznőket idéző stílusban, bő nyállal csinálta. S mikor csak lehetett, jáde zöld szemeivel belenézett a farkas szemeibe. Teljesen elhipnotizálta a fiút.

Piroska egy pillanatra kivette a hímvesszőt a szájából. Egy pici kis nyál hidat képezett ajkai és a fiú makkja között.

• Na tetszik?- kérdezte kéjesen.

• Ahh...- a fiú csak ennyit bírt kinyögni, ezt is nagy nehézségek árán.

• Kérdeztem valamit ifjú úr!- mondta, majd adott egy gyenge pofont a merev faroknak- Tetszik? Szereted? Szereted ahogy szopok?

• Igen...- nyögte ki halkan.

• Nem hallom!- mondta gonosz mosollyal arcán.

• Igen! Ez isteni!

• Na azért! – majd Piroska ismét szívni kezdte a lüktető faszt.

Hosszú percekig élvezhette nyelvének fürgeségét és ajkainak mohóságát. Aztán hirtelen abbamaradt. Piroska felállt, majd az ágyra lökte fiatal fiút. – Te jössz te kis kujon!- mondta, majd a fiú meglepődésére, a dögös vörös istennő helyett foglalt arca fölött. Még nem ült rá, de nem volt nagy távolság szája és a gyönyörűséges kéjbarlang között- Nyalj!- csak ennyit mondott. S a fiatal farkasnak nem is volt választása.

Rutintalan volt, nem igazán tudta, hogy mit tegyen. Csak nyaljon? Esetleg fújjon? Szívja a csiklót? A farkas egyéb híján elkezdte a legegyszerűbben megközelíteni a dolgot és nyelvével lassan föl és alá mozgott, mintha csak egy fagyit nyalna. Érezte a punci egyedi ízét a szájában.

Bár a fiú nyelve még nem nyalt puncit, kompenzálta ezt azzal, hogy a nyelve is hatalmas volt. Különleges élmény volt ez Piroska száméra. Minden nyalintás után felnyögött.

Lejjebb ereszkedett. Immáron teljesen a farkas arcára ült. A fiatal pára csak úgy tudott levegőt venni, hogy közben a punci illata táncolt az orrában. Csókolózott a gyönyörűséges pinával, miközben a kéjnedv mennyei mannaként csordogált a farkas szájába. Piroska elkezdte mozgatni csípőjét és puncijával szabályosan megerőszakolta a fiú ajkait.

A lángvörös milf megfordult. - Most csináljuk egyszerre édes!- Mondta Piroska, majd felvették a hatvankilences pozíciót.

Párhuzamosan kényeztették egymás nemi szervét. Szegény farkas nehezen tudott koncentrálni a nyalásra, ugyanis Piroska egyszerűen profin kényeztette őt, de mindent megtett, hogy viszonozza a kedvességet. Hellyel -közzel sikerült is neki, legalábbis erről árulkodott az, hogy Piroska néha hálásan felnyögött.

Szorgosan dolgozott mindkettejük nyelve. Szintem ár verseny volt a két fél között. De persze kéjes párbajukat a rutinos versenyző nyerte meg. A farkas már nem is tudta folytatni a nyalás, az utolsó másodpercekben csak hátradöntötte fejét és csukott szemmel élvezte a lángvörös démon munkáját.- Oh...Piri..én....én most...ahhhh- próbált szólni a fiatal farkas de túl nagy volt az extázis. Teste befeszült, megremegett a gyönyörtől, majd gejzírként robbant ki férfiasságából a friss és forró ondó. Minden cseppje Piroska szájában landolt. Egy csepp sem ment mellé. Buja mosollyal nyelte le a farkas folyékony magját.

Piroska leszállt a farkasról, majd végig simogatta mellkasát, miközben szája szélét végig nyalta. – Most várunk egy kicsit, aztán folytatjuk a mókát.

• Nem hiszem, hogy...fog még egy menni...Azon is meglepődtem, hogy eddig bírtam.

• Bízd csak rám nyuszifül! Én se perc alatt új életet lehelek a farkadba. És ha újra élettel teli lesz majd jól meglovagollak!

Ám ekkor hallani lehetett ahogy a zár roppan. A kilincset lenyomja valaki és az ajtó kinyílik.

• HÁT EZ MEG MICSODA?- tette fel ordítva a kérdést megöregedett, krákogó hangján farkas nagyi.

• Na...nagyi, hát...nem vásárolni mentél?

• Itthon hagytam a tárcám! Hogy verné meg az Isten! Te hazug kis szivola! Már megint megrontottad az egyik unokámat! Ráadásul a Ferikét! Azt a szegény ártatlan fiút! És mindezt a saját ágyamban?

• Ez nem az aminek látszik!

• Ez már zsinórban a hetedik unokám akit elcsábítasz, hát mi bajod van neked te kurva? Na majd adok én neked az unokáimat szopkodni, meg bevinni őket a bűnbe!

Ekkor a nagymama megragadott egy seprűt és elkezdte vele kergetni Piroskát s valahányszor utolérte rácsapott egyet a fenekére.

• Jaj nagyi! Ne tessék!

• Kotródj innen te szivola, te szukubusz, te szajha, te pernahajder, te. Ribanc, teeee....- és sorolta még a hasonló szavakat a nagymama miközben a pőre nagy csöcsű Piroskát kergette. Piroska menekülés közben gyorsan magához vette földön hagyott ruháit és a kijárat felé szaladt. Egy pillanatra visszafordult és buján rámosolygott „áldozatára”- Még találkozunk.- mondta majd sikítva kimenekült a házból, a nagymama meg még az udvaron is kergette.

A kis Feri farkas pedig alig várja, hogy a nagy csöcsű, dögös vörös Piroska, ismét lecsapjon.

Mindenki ismeri és szereti Rudolfot, a vörös orrú rénszarvast, igaz? De vajon ismeritek-e Rudolf kishúgát? Úgy van! Jól olvastátok! Rudolfnak volt egy lánytestvére, kit úgy neveztek: Bolyhos.

Bolyhosnak nem volt olyan vörös az orra, mint testvérének. Viszont volt egy különleges adottsága! Alakváltó volt! Bármikor át tudott változni emberré!
Emberi formában zavarba ejtően dögös volt. Nagy, ártatlanságtól csillogó barna szemei voltak. Rövid, picit kócos barna frizurája. Pajkos mosolya, amitől mindenki zavarba jött. És persze szép, formás kis popsija, amit az ég is arra teremtett, hogy jól belemarkoljanak. Persze, emberi formában is volt pár árulkodó jel, hogy ő bizony egy szarvas. Két apró, agancsnak alig mondható szarvacska volt a fején, és egy kis pihe-puha farok díszelgett a csípőjén, pont a kis fogdosni való popsi fölött. De ettől csak még egzotikusabb és még aranyosabb volt. Egyszerre volt szexi és aranyos.

Aranyos volt, ez igaz, de neki volt a legnagyobb egója az Északi-sarkon! Az ártatlan külső bizony egy fene nagypofájú lányt rejtegetett. Azt mondta: "Én majd ezerszer jobb leszek, mint a bátyám! Nem is! Már most jobb vagyok, mint ő! Gyorsabb vagyok nála!! És egyedül is el tudom húzni a Mikulás szánját! nem úgy mint a többi nyámnyila! Én vagyok a legjobb szarvas az Északi-sarkon. Nem is! Én vagyok a legjobb a világon!" ezt addig-addig mondogatta magának míg nem el is hitte és az aranyos kis szarvas lány gonosz tervet eszelt ki! És idővel a tervet tett követte.

Eljött hát karácsony estéje, Mikulás pedig már így is késésben volt az ajándékokkal. Azonban a szarvasok megbetegedtek. Egytől-egyig rosszul lettek. Hánytak és hánytak. Mindegyikük! Csak egy szarvas nem betegedett le: Bolyhoska. Ott állt a kis szarvas lány, tettre készen égve a bizonyítási vágytól. A Mikulásnak pedig nem volt sok választása. Azon az éjszakán Bolyhos egymaga húzta a szánt.
De jajj, nehéz volt az egy szarvasnak! Bolyhos hihetetlenül lassú volt. És állandóan eltévedt. A Mikulás mindenhonnan elkésett.Sok kisgyerek észrevette őt és oda lett a meglepetés varázsa. Sokan pedig azt hitték nem is kapnak ajándékot idén, mert még reggel se érkezett meg a vén ajándékhozó. A gyerekek karácsonya borzasztóan sikerült. Mikulás pedig szomorú volt.

Később, amikor a Mikulás és Bolyhos visszatértek az Északi-sarkra, a szomorú Mikulás pihenni tért volna. De látott valamit a szemetesben. Kivette, hogy jobban megvizsgálja.
- Mi ez? Patkányméreg? A házamban? De nincsenek is. … Várjunk egy percet! Most már mindent értek! Az az önző kis ribanc! Ezt még megkeserülöd! BOLYHOS! AZONNAL GYERE IDE!
- Mi...mi a baj Mikulás?- kérdezte Bolyhoska megjátszott ártatlansággal a hangjában.
- Változz emberré, és menj a szobámba de tüstént! - Bolyhoska megijedt, és engedelmeskedett a Mikulásnak. Még soha nem látta őt ilyen feldúltnak. A mindig kedves pufók vénember, most egy szigorú tekintetű, haragos óriás volt. Mikor az emberré vált Bolyhoska bement a szobába, Mikulás becsukta az ajtót.
- Szóval...Bolyhoska...Miért is betegedett le a többi szarvas ily hirtelen?
- Jesszusom, nem tudom Mikulás...
- Ne jesszusomozzál itt nekem! Tudom, hogy tudod mitől lettek betegek a többiek!
- Dehogy tudom kedves Mikulás! Talán túl sok édességet és szénát ettek.
- Vaaaaagy egy önző kis picsa megmérgezte őket!
- Hogy miiiii?
- Ne játszd az ártatlant, te buta kis szuka! Itt a bizonyíték! Ismerős számodra ez a kis zöld csomagocska?
Mikulás előhúzta a zöld színű, halott patkányokkal díszített csomagolást, amit a kukában talált.
- Ó a francba.... Mikulás...meg tudom magyarázni!
- Én is meg tudom magyarázni, te kis cafka! Túl nagy az egód. És te akartál a karácsony sztárja lenni. De képzeld csak! Elcseszted! Tönkretetted a gyerekek karácsonyát! A többi szarvas lehet bele is hal a te kis csínyedbe! Mindent elrontottál!
- De Mikulás...- mondta kissé nyávogó hangon, szinte bocsánatét könyörögve Bolyhoska
- Befogod a pofád te büdös ribanc! - mondta határozottan a Mikulás, majd felpofozta Bolyhoskát.- Meg foglak büntetni!
- Mi? Ezt meg hogy érted?- kérdezte szipogva és megszeppenve Bolyhoska.

Mikulás letépte a kis szarvaslányka ruháit, miket emberi formában hordott. Ott állt csupaszon a vénséges legenda előtt. Télapó megragadta, az ölébe fektette és elverte a seggét a csíntalan kis ribancnak. Nem egyszer, nem kétszer, hanem tízszer csapott rá a lány formás tomporára. Oly nagy erővel, hogy a tenyér és a popsi csattanását még a legsüketebb krampusz is hallotta. Úgy vöröslött az a markolni való püspökfalat, mint a bátyja orra a mesékben. Bolyhoska minden csapásnál felordított. De aztán már nem is üvöltött csak nyöszörgött. A nyöszörgés pedig végül egy buja, kéjjel teli hanggá vált.

- Na Bolyhos, beismered, hogy megmérgezted a többi szarvast? Megbántad amit tettél?
- Mikulás bácsi, kérlek könyörgök neked! Nem csináltam semmit! - mondta a kis szajha miközben műsírással próbált hatni a pocakos aggastyán lelkére.
- Megint csak hazudsz te kurva! Na megállj csak! - Majd térdéről a padlóra lökte a lányt. - Térdre!- parancsolt rá a Mikulás.
- I...Igen, Mikulás. - Bolyhoska nem küzdött, ettől a pillanattól fogva engedelmes kislányként viselkedett. Talán a félelem miatt, vagy csak felizgult a történtek hatására? Ki tudja?

A Mikulás közvetlen közel állt. Alig volt távolság Télapó nadrágja és Bolyhoska arca között.
- Általában szenet adok a rossz gyerekeknek. De neked súlyosabb büntetés kell. Egy virgács! Egy hosszú, vastag virgács!- És ekkor Mikulás a nadrágjába nyúlt, majd kihúzza belőle már fél merev farkát.
- Istenem! - Bolyhos csak nézte és nézte a nagy húsrudat. Be is indult tőle, ugyanakkor megijedt. – Mikulás... mit csinálsz?
- Nos, te kis ribanc... szétbasztad a gyerekek boldogságát, úgyhogy én meg szétbaszom a szádat!
- De...de a Mikulás...én még szűz vagyok!
- Nem érdekel! Rossz kislány voltál és büntetést érdemelsz! Úgyhogy készítheted a kis faszlesődet!
- De...a farkad túl hatalmas és vastag! Nem fog beférni az én icike-picike számba!
- Kuss legyen és szopjál te haszontalan!
A Mikulás megragadta Bolyhoska fejét. Felsikoltott, de ez nem volt okos lépés. A szája nyitva volt, és a nagy, kövér fasz játszi könnyedséggel bejutott, végig csúszva Bolyhoska apró nyelvén egészen addig míg Mikulás makkja meg nem simogatta a rosszcsont kis lotyó torkát.

Az erektől duzzadó pénisz csak mozgott ki és be, ki és be. Minden egyes centit érzett a pici szarvas. Bolyhoska érezte, ahogy száját és torkát uralja a fasz. Mikulás csak szopatta és szopatta a kis fruskát. És tudjátok mi történt? Bolyhoska puncija kezdett nedvesedni. Csak úgy tocsogott. Talán a kiszolgáltatottság érzése, talán maga a szopás, vagy csak simán a Mikulás személye, ő maga sem tudta, de egyre jobban eluralkodott rajta a rózsaszín kéj.

Egy idő után nem is Mikulás szopatta Bolyhoskát, hanem Bolyhoska szopta önként a faszt. Szorgos nyelve és mohó kis ajka csak úgy falta a péniszt. Igazi kis szajhává változott. Abban a pillanatban nem volt más, csak egy szexállat. Mikulás érezte, hogy Bolyhoska, ezt élvezi, így kiakarta húzni farkát a szájából. Persze a kis mohó ribanc a nyelvével rögtön utána kapott. Bolyhoska nyelve körkörös táncot rejtett Mikulás rózsaszín makkja körül. Bolyhoska nyelve és Mikulás makkja vadul birkóztak egymással.
- Állj!- mondta a Mikulás.
- Mi a baj?- kérdezte lihegve, tetetett ártatlansággal Bolyhoska.
- Te ezt élvezed, ugye te kis ribanc?
- Igen... vagyis nem... talán egy kicsit!
- Tudtam! Éreztem, hogy ribanc vagy! De ha szeretsz szopni, akkor ez egyáltalán nem is büntetés! Szóval...- és akkor a Mikulás megfordult- Nyald ki a seggem, te kis kurva!
- Mit? Nem! Fúúúj, Mikulás, ez undorító!
- Nem hisztizik! Kinyalja!
- Nem akarom!
- Vagy elkezded magadtól nyalni, vagy odanyomom a fejedet! Te döntesz kis ribanc!

Bolyhoska egy pillanatig habozott. De aztán tette a dolgát. Széthúzta a vén ember farpofáit és farkasszemet nézett Mikulás popsilyukába. ő se hitte volna, de elhipnotizálta a látvány. Tiszta volt és sokkal kevésbé volt szőrös, mint számított rá. Nyelvével óvatosan megkóstolta. Mikulás felnyögött. Kellemes, kicsit csiklandós érzés volt, ahogy az aprócska kis nyelv felfedező útra indult.
Bolyhoska nyelve körkörösen mozgott. Körbe-körbe újra és újra. Gyorsabban és gyorsabban. Egyre nagyobb magabiztossággal táncolt a lyuk szélén az aprócska nyelvecske.
A Mikulás csak élvezte ahogy Bolyhoska nyelve segglyukát ostromolja.. majd ekkor a kis huncut behatolt nyelvével. Úgy táncolt ki-be ahogy pár pillanattal ezelőtt Mikulás farka az ő szájában. Mondhatni baszta nyelvével a Télapó lyukát. A kövér aggastyán csak nyögött és nyögött. Bolyhoska pedig a hangtól még nedvesebb lett. A kéj győzött a félelem, az undor és a józan ész felett. Bolyhoska nyelvét úgy használta, mintha eleve profi kurvának született volna.

A Mikulás ismét megfordult. A merev és hosszú fasz ismét ott volt Bolyhoska orra előtt. Szinte reflexből szopni kezdte. Mikulás nem hagyta sokáig, hogy Bolyhoska irányítson. Ismét megragadta a fejét, ezúttal a két pici szarvacskájánál.
Elkezdte baszni a száját. A torkát. Azokban a pillanatokban Bolyhos szája nem volt más, csak egy kis punci, ami beszélni tud. És szerette ezt az érzést.
A Mikulás egyre gyorsabban és erősebben, egyre durvábban mozgott majd...kihúzta a farkát. Pulzált. Az ég felé merevedő pénisz Bolyhos nyálától csillogott. És végül, Mikulás kéjes ordításának kíséretében, a húságyú kifröcskölte a fehér aranyat. Egyenesen a kis szarvaslány porcelán pofijára. A friss és meleg spermium beterítette Bolyhoska arcát. A kis perverz szarvas igazán boldog volt.


- Na ezt hívom én fehér karácsonynak! – mondta Mikulás lihegve.
- Bizony. - Mondta a kis ribanc, majd ujjával leszedett egy csöppnyi gecit arcáról, hogy szájába tegye és megkóstolhassa. A furcsa sós íz kifejezetten ínyére vallt. - Hmm, Mikulás, ez a legjobb karácsonyi ajándék, amit valaha kaptam.
- Ajándék? Ez nem ajándék volt te ribanc! Hanem büntetés! Megtanultad a leckét?
- Milyen leckét?
- Hogy felelősséget kell vállalnod a tetteidért! Hát azért büntettelek meg, mert rossz dolgokat csináltál!
- Óh én...
- Mit? Nem tanultál semmit? meg kell tanulnod mi az a felelősség! De ha végig gondolom, kik a legfelelősségteljesebb nők? Ó megvan! Az anyák! Igen ez lesz a megoldás!
- Micsoda?
- Teherbe ejtelek! Anya leszel!
- Mikulás, nem! Nem akarom! Kérlek, könyörgök csak ezt ne!
- De igen! Terhesre baszlak és anya leszel! Ha akarod, ha nem! Egy gyerek mellett megtanulod mi az a felelősség! Fordulj meg és mutasd a nedves puncidat!
- Mikulás ne, kérlek, túl fiatal vagyok ehhez.
- Fogd be a szád és fordulj meg!

Mikulás farka főnix madárként éledt újjá és ismét bevetésre kész volt. Bolyhoska pedig ugyan sírva, de engedelmesen megfordult. Pucsítva várt végzetére. És ekkor...a kis szarvas egyszerre tapasztalta meg a poklot és a mennyországot. A hímvessző meglepően könnyedén csúszott be a szűk kis lyukacskába. A hüvely bemenet majd felfalta az aggastyán bájdorongját.

Mikulás megragadta partnere csípőjét. És pár könnyed lökés után bevadult. Határozottan, egyre hevesebben baszni kezdte őt. A Mikulás minden lökés után durvább és gyorsabb lett. Be és ki, be és ki. Újra és újra. Bolyhoska feszes és nedvétől tocsogó puncija majd felrobbant. Mikulás férfiassága csak úgy tombolt Bolyhoska sunájában.
A kis szarvas nem egyszer- nem kétszer élvezett el. Élvezett újra és újra.

- Ó basszus ó basszus Ahhh... basszál meg Mikulás! Könyörgöm! Basszál meg jobban!
- Ó, te perverz agancsos szuka! Te Ahhh, nem tanultál semmit! De megbocsátok. Tudod miért kis kurva? Mert neked van a legjobb puncid az Északi-sarkon!
- Ohhh ahhhh
- Nem vagy más, mint egy szex kedvenc! Egy baszni való kis pet! Érted?
- Ahhh, Igen! Igen Mikulás! Én vagyok a kis kedvenced, a ribancod, csak ígérd meg, hogy mindig így dugsz velem!
- Ó, te buja kis kurva!

Pózt váltottak. Mikulás kék szemeivel belenézett a gesztenye barna szemekbe. Ironikus módon leginkább őzike szemeknek lehetett volna leírni őket. Bolyhoska szét terpesztett lábakkal, lelkesen várta a folytatást. A bőrös kard, visszakerült a nedves hüvelybe. Misszionáriusban folytatták.

A Mikulás folytatta az ostromot. Úgy baszta Bolyhoskát, mintha nem lenne holnap. Lüktetett a farka, már ő is közel járt. Belenézett jó mélyen a szemébe. Nem látott semmi mást, csak egy kis pajkos ribancot, aki élvezi a farkát. A rózsaszín köd uralta Bolyhoska agyát. A kéj teljesen elvette az eszét. Lábai átkarolták a Mikulást.- Még ohh még- könyörgött kéjes szuka hangon a pici lány.
- Ó, igen! Igen igen! Basszál meg keményen Mikulás papa! Basszad csak a kurvádat! Ahhh...
- Beléd fogok élvezni!
- Neee azt neee...húzd ki! Kérlek húzd ki!.
- Soha! terhes leszel!
- Mikulás neeee.....
- De igen! Ahhh elmegyek! Készülj ribanc, jövök, ahhhh!

Nem volt kegyelem. Mikulás beleélvezett Bolyhos puncijába. Mikor kihúzta, Bolyhoska puncija, gyönyörű, pornóba illő látvány volt. Igazi krémes barack. Néhány csepp forró ondó kifolyt. És a kis szarvas ekkor újra sírni kezdett.
- Mikulás...kérlek... Túl fiatal vagyok ahhoz, hogy anya legyek!
- Már beléd élveztem! Semmit sem tehetek...
- Kérlek!- majd nagy boci szemekkel könyörgött a leányzó.
- Ohhh... Rendben. Csak tárd szét a lábad.- mondta megenyhülve a Mikulás.

A Mikulás odahajolt a puncihoz. Először adott egy csókot a szemérem dobra. Aztán pedig megcsókolta a nagy ajkakat. Aztán pedig a kisajkakkal játszott. Nyelve úgy mozgott, mint egy elegáns ecset. És cikázott, akár egy húsvillám. A Mikulás kinyalta a saját gecijét a csöppnyi kis punciból.. Ott volt a Mikulás szájában. És utána...megcsókolta a lányt. A két nyelv birkózni kezdett egymással. Együtt dagonyáztak a spermában. És amikor már minden csepp spermium Bolyhoska szájában volt, lenyelte. Az egészet. Egy csepp sem veszett kárba vagy maradt a Télapó szájában. Jó kislányként nyelte, mint kacsa a nokedlit.

- No figyelj! A nyelvem varázslatos...
- Ezzel egyetértek- mondta a kis szarvas szemtelen mosollyal az arcán.
- ...tehát elbűvöltelek vele. Nem leszel terhes.
- Ó köszönöm Mikulás....Köszönöm.- bolyhoska meg akarta ölelni a Mikulást, de ekkor hirtelen az aggastyán felpofozta a kis szarvast. Bolyhoska bele is szédült egy kicsit. Félelemmel a szemében nézett a Mikulásra.
- És most jól figyelj! -kezdett bele haragosan a testes öregúr- Ez volt az utolsó alkalom, amikor önző voltál! Soha ne bántsd a többi szarvast! Soha ne rontsd el a gyerekek karácsonyát, és ne hazudj nekem többet! Mert ha még egyszer megmerészeled tenni bármelyiket, vagy hasonló komiszságon töröd azt az édes kis fejedet terhesre baszlak! És nem nyallak ki újra a mágikus nyelvemmel, terhes maradsz! Megértetted kis ribanc?
- Igen, Mikulás!
- Rendben. Most menj! - Bolyhos csak állt ott mozdulatlanul, mint egy karácsonyfa amit ott felejtettek.- Nem érted szuka? Takarodj!
Bolyhoska kiment a szobából. És megfogadta, hogy soha többé nem csinál semmi rosszaságot és mostantól szerény lesz.

Szóval ha borzalmas karácsonyod van, gondolj csak erre a történetre! Mert tudod, hogy Bolyhoska felelős érte! És ne feledd azt sem: a Mikulás nagyon-nagyon keményen megbünteti érte!

Üdvözlöm a kedves olvasóimat! 

Tamás vagyok, egy lelkes amatőr hobbi író. Mindig is szerettem írni, de eddig mesékkel, drámákkal, sci-fivel próbálkoztam. Azonban az utóbbi évek nagyon ellehetetlenítették eredeti szakmámat, így igyekeztem alternatívák után járni. Az egyik nap szembejött velem egy hirdetés, miszerint egy angol játékhoz pornó novella írót keresnek. Felkeltette érdeklődésemet a hirdetés. Egyrészt viccből, másrészt elkeseredettségből neki álltam megírni egy angol pornó novellát. Aztán meg is kaptam a visszajelzést: az angolom sajnos túlságosan gyenge ahhoz, hogy alkalmazzanak, viszont kreatív vagyok, az íráshoz és a pornóhoz értek.

Bár magát az állást angol tudásom hiányosságaiból kifolyólag nem sikerült megcsípnem, mégis örültem annak, hogy hibáim ellenére erényeimet is elismerték. Sőt! Arra buzdított, hogy megpróbáljam tehetségemet magyarul kamatoztatni. Hát evégett született meg a blog!

Terveim szerint igyekszem többféle témában írni, minél több -féle igényt kielégíteni, megfűszerezve humorral és elvont, szürreális ötletekkel, hogy novelláimnak egyedi színt adjak és így legyen létjogosultságuk más történetekkel szemben.

Jó olvasást (és esetleg masztizást) kedves olvasóim!

Tamás